Mennyi adót fizet egy átalányadózó egyéni vállalkozó 2026-ban?

Az átalányadózó egyéni vállalkozó 2026-ban jellemzően személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot, szociális hozzájárulási adót és helyi iparűzési adót fizet. Alanyi adómentes vállalkozóként áfát főszabály szerint nem számít fel, de ez nem jelenti azt, hogy a vállalkozás „adómentes”. Az alanyi adómentesség csak az áfára vonatkozó szabály, az átalányadózás pedig az szja szerinti jövedelemszámítási mód.

2026-ban az átalányadózásnál az általános költséghányad 45%, a meghatározott tevékenységeknél 80%, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél pedig 90%. A jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy a bevételből levonjuk a tevékenységre irányadó költséghányadot. Az éves minimálbér fele, 2026-ban 1 936 800 Ft átalányban megállapított jövedelem adómentes. Forrás: NAV 100. információs füzet az egyéni vállalkozók átalányadózásáról

Milyen közterhekkel kell számolni 2026-ban?

Közteher Mérték Alapja
Személyi jövedelemadó 15% Az adómentes részt meghaladó átalányban megállapított jövedelem
Társadalombiztosítási járulék 18,5% Főállásban legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum, egyébként a göngyölítéssel számított járulékalap
Szociális hozzájárulási adó 13% Főállásban legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum, 2026-tól már nem 112,5%-os alap
Helyi iparűzési adó Legfeljebb 2% Általános vagy választott egyszerűsített iparűzési adóalap alapján

A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5%, a szociális hozzájárulási adó mértéke 13%. A 2026-os 2658-as bevallási útmutató alapján a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szochoalapját negyedéves, göngyölítéses módszerrel kell megállapítani, de főállásban havonta legalább a minimálbér, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimum után kell fizetni. Forrás: NAV 2658 kitöltési útmutató

Fontos 2026-os határok

Az átalányadózás bevételi értékhatára 2026-ban főszabály szerint 38 736 000 Ft. Ez az éves minimálbér tízszerese. Kiskereskedelmi tevékenységnél magasabb értékhatár érvényes, de egy webdesign szolgáltatásnál jellemzően a normál 38 736 000 Ft-os határt kell figyelni. Alanyi adómentességnél külön értékhatár van: 2026-ban az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 20 000 000 Ft. Forrás: NAV – Emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy évi 18 millió forint bevételű webdesigner beleférhet az átalányadózás bevételi értékhatárába és az alanyi adómentes keretbe is, ha nincs olyan speciális ügylete, amely az áfaszabályok miatt külön kezelést igényel.

Gyakorlati példa: főállású webdesigner havi 1 500 000 Ft bevétellel

A példában szereplő vállalkozó főállású, nem nyugdíjas, nincs heti 36 órás munkaviszonya, nem nappali tagozatos hallgató, nem vesz igénybe családi kedvezményt, 25 év alattiak kedvezményét, 30 év alatti anyák kedvezményét vagy más szja-kedvezményt. A vállalkozó alanyi adómentes, belföldi ügyfeleknek dolgozik, nincs alkalmazottja, nem szünetelteti a vállalkozását, és minden hónapban 1 500 000 Ft bevétele ténylegesen befolyik.

Feltételezzük, hogy a webdesign tevékenység nem tartozik a 80%-os vagy 90%-os költséghányad alá, ezért az általános 45%-os költséghányaddal számolunk. Ez erős és reális példa, mert sok online szolgáltató, designer, tanácsadó és kreatív szakember ebbe a 45%-os körbe esik.

Megnevezés Összeg
Havi bevétel 1 500 000 Ft
Éves bevétel 18 000 000 Ft
Költséghányad 45%
Átalányban elismert költség 8 100 000 Ft
Átalányban megállapított jövedelem 9 900 000 Ft
Adómentes jövedelemrész 2026-ban 1 936 800 Ft
Adó- és járulékalapként figyelembe vett szja-köteles jövedelem 7 963 200 Ft

Mennyi lesz az éves szja, tb-járulék és szocho?

A személyi jövedelemadó alapja az átalányban megállapított jövedelem adómentes részt meghaladó összege. Ez a példában 9 900 000 Ft mínusz 1 936 800 Ft, vagyis 7 963 200 Ft. Ennek 15%-a 1 194 480 Ft.

A társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó éves alapja ebben az egyenletes bevételű példában szintén 7 963 200 Ft-ra jön ki. A göngyölítés miatt az első negyedévben még a minimumszabály is beleszól a havi bontásba, de éves szinten a magas jövedelem ezt „utoléri”.

Közteher Számítás Éves összeg
Személyi jövedelemadó 7 963 200 Ft × 15% 1 194 480 Ft
Társadalombiztosítási járulék 7 963 200 Ft × 18,5% 1 473 192 Ft
Szociális hozzájárulási adó 7 963 200 Ft × 13% 1 035 216 Ft
Összesen helyi iparűzési adó nélkül 3 702 888 Ft

Negyedéves bontás a példában

Az szja-előleget, a tb-járulékot és a szochót negyedévente kell bevallani és megfizetni, de a járulékot és a szochót a bevallásban havonkénti bontásban kell szerepeltetni. A határidő főszabály szerint a negyedévet követő hónap 12. napja. Forrás: 2019. évi CXXII. törvény, Tbj.

Negyedév SZJA TB-járulék Szocho Összesen
I. negyedév 80 730 Ft 179 154 Ft 125 892 Ft 385 776 Ft
II. negyedév 371 250 Ft 378 288 Ft 265 824 Ft 1 015 362 Ft
III. negyedév 371 250 Ft 457 875 Ft 321 750 Ft 1 150 875 Ft
IV. negyedév 371 250 Ft 457 875 Ft 321 750 Ft 1 150 875 Ft
Összesen 1 194 480 Ft 1 473 192 Ft 1 035 216 Ft 3 702 888 Ft

[illusztráció: negyedéves oszlopdiagram a példában fizetendő közterhekről: I. negyedév 385 776 Ft, II. negyedév 1 015 362 Ft, III-IV. negyedév 1 150 875 Ft]

Mi lesz a helyi iparűzési adóval?

A helyi iparűzési adót az önkormányzat vezeti be, az adómérték legfeljebb 2%. A kisvállalkozók választhatják az egyszerűsített, sávos iparűzési adóalap-megállapítást. A Htv. szerint 12 millió Ft feletti, de 18 millió Ft-ot meg nem haladó bevételnél az egyszerűsített iparűzési adóalap 6 000 000 Ft. Forrás: 1990. évi C. törvény a helyi adókról, 39/A. §

A példában a vállalkozó éves bevétele pontosan 18 000 000 Ft. Ha választotta az egyszerűsített iparűzési adóalapot, és a településen 2% az iparűzési adó mértéke, akkor a helyi iparűzési adó:

Egyszerűsített HIPA-alap 6 000 000 Ft
Adómérték 2%
Éves helyi iparűzési adó 120 000 Ft

Összesen mennyi marad a 18 millió Ft-ból?

Megnevezés Éves összeg
Éves bevétel 18 000 000 Ft
SZJA, tb-járulék és szocho összesen 3 702 888 Ft
Egyszerűsített helyi iparűzési adó 2%-os települési adómértékkel 120 000 Ft
Összes fizetendő közteher a példában 3 822 888 Ft
Adók és járulékok után fennmaradó összeg 14 177 112 Ft
Havi átlagban fennmaradó összeg 1 181 426 Ft

Ez az összeg nem azonos a tényleges vállalkozói nyereséggel. Az átalányadózásban a 45%-os költséghányad adózási célú, vélelmezett költség. A valóságban a webdesignernek lehetnek szoftver-előfizetései, tárhely-, domain-, banki, könyvelési, eszköz- és marketingköltségei. Ezek az átalányadó alapját már nem csökkentik külön, mert a költséghányad ezeket adózási szempontból „kiváltja”.

Áfát kell fizetnie ebben a példában?

A példában nem, mert a vállalkozó alanyi adómentes, éves bevétele 18 000 000 Ft, ami 2026-ban a 20 000 000 Ft-os alanyi adómentes értékhatár alatt marad. Emiatt a belföldi, alanyi adómentes minőségben teljesített ügyleteinél főszabály szerint nem számít fel áfát, és levonási joga sincs. Külföldi ügyletek, fordított adózás vagy speciális szolgáltatások esetén azonban külön áfaszabályokat kell vizsgálni.

Könyvelői vélemény

Ennél a példánál az átalányadózás kifejezetten versenyképes. A 18 millió Ft éves bevétel belefér az alanyi adómentességbe és az átalányadózás fő bevételi értékhatárába is. A fizetendő közteher a példában 3 822 888 Ft, vagyis a teljes bevétel körülbelül 21,24%-a. Ez egy főállású, kedvezmények nélküli szolgáltató vállalkozónál jó arány, különösen akkor, ha a tényleges költségei alacsonyak.

A legfontosabb kockázat az, hogy a vállalkozó ne csak az szja-t figyelje. A tb-járulék, a szocho, az iparűzési adó és az alanyi adómentes keret együtt adja ki a valódi képet. Aki csak azt nézi, hogy „mennyi az szja”, az nagyon alul fogja becsülni a tényleges fizetendő összeget.

Források