Mi az átalányadózás?

Az átalányadózás az egyéni vállalkozók egyik jövedelemadózási módja. Lényege, hogy a vállalkozó nem a tényleges, számlákkal igazolt költségeit számolja el tételesen, hanem a bevételéből egy törvényben meghatározott költséghányadot von le. Az így megmaradó rész lesz az átalányban megállapított jövedelem.

Ki választhatja az átalányadózást?

Az átalányadózást egyéni vállalkozó választhatja a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett. Az átalányadózás az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható, vagyis nem lehet külön-külön tevékenységenként eltérő adózási módot alkalmazni.

A NAV tájékoztatója szerint az átalányadózás választásakor már nem kell feltételként vizsgálni a megelőző adóév bevételének összegét. A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó is választhatja ezt az adózási módot. Forrás: NAV - Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályai

Meddig alkalmazható az átalányadózás?

2026-ban az átalányadózás fő bevételi értékhatára az éves minimálbér tízszerese, vagyis 38 736 000 forint. Kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozónál az értékhatár az éves minimálbér ötvenszerese, vagyis 193 680 000 forint.

Év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozónál ezeket az értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni. Ez különösen fontos, mert az átalányadózás bevételi értékhatára és az alanyi adómentesség áfa szerinti értékhatára nem ugyanaz.

2026-ban az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 20 000 000 forint. Ez áfaszabály, nem szja-szabály. Egy vállalkozó tehát lehet még átalányadózó, de közben már elveszítheti az alanyi adómentességét, ha az áfa szerinti értékhatárt átlépi. Forrás: NAV - Emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára

Hogyan kell kiszámítani a jövedelmet?

Az átalányadózásban a jövedelem számítása egyszerű képlettel történik:

Bevétel - költséghányad = átalányban megállapított jövedelem

A költséghányad mértéke attól függ, hogy a vállalkozó milyen tevékenységből szerez bevételt. A NAV tájékoztatója alapján nem önmagában a bejelentett tevékenység számít, hanem az, hogy a kiállított bizonylat alapján ténylegesen milyen tevékenységből keletkezett a bevétel. Forrás: NAV - Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályai

Tevékenység típusa Levonható költséghányad
Általános tevékenységek 45%
Meghatározott ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenységek 80%
Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység, vendéglátás kivételével 90%

Mennyi az adómentes rész?

Az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes. 2026-ban ez 1 936 800 forint. Ezt nem a bevételből, hanem az átalányban megállapított jövedelemből kell figyelembe venni.

Például 45%-os költséghányadnál az adómentes jövedelemrészhez 3 521 455 forint bevétel tartozik. Ez azt jelenti, hogy ilyen költséghányad mellett eddig a bevételi szintig az átalányban megállapított jövedelem nem haladja meg az adómentes részt.

Milyen adókat és járulékokat fizet az átalányadózó?

Az átalányadózó egyéni vállalkozónál jellemzően négy fő közteherrel kell számolni:

  • Személyi jövedelemadó: az adómentes részt meghaladó átalányban megállapított jövedelem után fizetendő.
  • Társadalombiztosítási járulék: mértéke 18,5%.
  • Szociális hozzájárulási adó: mértéke 13%.
  • Helyi iparűzési adó: az önkormányzati szabályok és a választott adóalap-megállapítás szerint fizetendő.

Főállású egyéni vállalkozónál a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót akkor is legalább a minimális alap után kell megfizetni, ha az átalányban megállapított jövedelem ennél alacsonyabb. Ha a főtevékenység legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum is jelentős lehet a járulékfizetésnél. Forrás: 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról Forrás: 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról

Átalányadózás és alanyi adómentesség: mi a különbség?

Az átalányadózás és az alanyi adómentesség két eltérő szabály. Az átalányadózás a személyi jövedelemadózás egyik módja. Az alanyi adómentesség az áfa rendszerében alkalmazható választási lehetőség.

Alanyi adómentes vállalkozóként főszabály szerint nem kell áfát felszámítani a belföldi számlákon, de az előzetesen felszámított áfa sem vonható le. Ettől még az átalányadózó vállalkozónak lehet szja-, tb-járulék-, szocho- és iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége.

[illusztráció: két külön doboz egymás mellett: „Átalányadózás = szja szerinti jövedelemszámítás”, „Alanyi adómentesség = áfaszabály”]

Milyen nyilvántartást kell vezetni?

Az átalányadózó egyéni vállalkozónak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, ha az szja törvény szerinti feltételek alapján nem köteles pénztárkönyv vezetésére. A bevételi nyilvántartásban a megszerzett bevételeket kell rögzíteni.

Az átalányadózás pénzforgalmi szemléletű. Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint az számít bevételnek, amit a vállalkozó ténylegesen megkapott. Ha egy számlát kiállított, de azt a vevő még nem fizette ki, az szja szerinti átalányadózásban főszabály szerint még nem számít bevételnek.

Mikor lehet jó választás az átalányadózás?

Az átalányadózás jellemzően akkor kedvező, ha a vállalkozónak kevés tényleges költsége van, vagy olyan tevékenységet végez, amely magasabb költséghányad alá tartozik. Egy online szolgáltató, tanácsadó, grafikus, webdesigner vagy hasonló alacsony költségszintű vállalkozó esetében az átalányadózás sokszor egyszerű és jól tervezhető megoldás lehet.

Nem biztos, hogy jó választás annak, akinek magas, számlával igazolt költségei vannak. Átalányadózásnál ugyanis a törvény szerinti költséghányad váltja ki a tényleges költségelszámolást. Ha a valós költség magasabb lenne, mint az alkalmazható költséghányad, akkor a vállalkozói személyi jövedelemadózás kedvezőbb lehet.

Gyakori hibák átalányadózásnál

  • Az átalányadózás és az alanyi adómentesség összekeverése.
  • Rossz költséghányad alkalmazása a tényleges tevékenység alapján.
  • Az alanyi adómentes 20 millió forintos keret és az átalányadózási értékhatár összemosása.
  • Év közbeni kezdésnél vagy szünetelésnél az értékhatárok időarányosításának elmulasztása.
  • Főállású vállalkozásnál a minimum járulék- és szochofizetés figyelmen kívül hagyása.

Összegzés

Az átalányadózás az egyéni vállalkozók egyszerűsített jövedelemszámítási módja. A vállalkozó a bevételéből nem a tényleges költségeit vonja le, hanem a törvény szerinti költséghányadot. Az így kapott jövedelem alapján kell vizsgálni az adómentes részt, majd az szja-, tb-járulék- és szocho-kötelezettséget.

Könyvelői véleményem szerint az átalányadózás az egyik legjobb választás lehet egyszerű, alacsony költségű, szolgáltató jellegű egyéni vállalkozásoknál. De csak akkor, ha a vállalkozó előre számol. Aki csak azt nézi, hogy „egyszerű”, de nem figyeli az alanyi adómentes keretet, a költséghányadot és a főállású járulékminimumot, könnyen rossz döntést hozhat.

Források

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül egyedi adótanácsadásnak.